Stresszformátor gondolatok: Hogyan lehet mérni az érzelmi megküzdőképességet?

Lévai Katalin | tréner, coach

Hogyan lehet mérni az érzelmi megküzdőképességet?

Nehéz helyzetekkel mindannyian küzdünk. Stresszt okoz a konfliktus, a nagy erőfeszítést kívánó kihívások és még számos helyzet, ami kibillent a megszokott rutinból. Az agyunk a „lusta” üzemmódot kedveli, hiszen ez nem igényel plusz energiát, és amúgy az agyunk fogyasztja pont a legtöbbet. Az egyik alapérzelmünk, a meglepődés segíti felismerni a „normálistól” eltérő helyzeteket. Ilyenkor extra üzemmódba kapcsol az agyunk, megpróbálja felmérni, hogy be kell-e avatkoznunk: semmi különös vagy dolog van. Ha ez utóbbi, akkor megküzdeni ilyen helyzetekkel két úton lehet: érzelmileg vagy problémamegoldó módon. Az előbbi mindig bekapcsol, a másodikat nekünk kell tudatosan bevetni. Szeretjük azt hinni, hogy a másodikat csináljuk mindig, a problémamegoldást – hiszen okos és átgondolt emberek vagyunk, az első, automatikust, pedig – méltánytalanul – nem vesszük figyelembe. Pedig érdemes ezen elgondolgodnunk egy kicsit!

 Ehhez először szeretném definiálni, hogy mi is az az érzelmi megküzdőképesség: minden olyan működésmódunk, ami képessé tesz a nehéz helyzetek megoldására a racionális problémamegoldáson kívül.

Richard Davidson: Az agy érzelmi élete című, néhány éve magyarul is megjelent könyvében, mutatta be ezeket a működésmódokat. Davidson nem elméleti feltételezések, hipotézisek alapján dolgozott, hanem agykutatási módszerek alkalmazásával azonosította be az érzelmi megküzdőképesség dimenzióit. Ezeket „ÉRZELMI STÍLUS”-nak nevezte el.

Hat olyan dimenziót sikerült meghatároznia és agyi helyüket is azonosítania, amelyek ebben döntő szerepet játszanak: öntudatosság, figyelem, társas intuíció, rugalmasság, szemlélet és kontextus érzékenység. Ezek a dimenziók mérhetőek. Bár kicsit macerás lenne mindenkit fMRI-be tenni vagy EEG sisakot húzni rá. De nem is kell! Mi kidolgoztuk és több, mint 1000 emberen leteszteltünk egy kérdőívet, amellyel ez megbízhatóan és érvényesen vizsgálható.

 A jó hír, hogy ezen dimenziók feltérképezése kiutat mutathat a nehéz helyzetek érzelmi káoszából, segít megmutatni, hogy hol kell beavatkoznunk! Nem egy kezelhetetlen masszával állunk szemben, hanem vannak fogódzóink. Megnézhetjük, hogy melyik területen állunk jól és hol rosszabbul. Tudunk tenni a jól-létünkért és lelki egészségünkért!

Forrás: R. Davidson: Az agy érzelmi élete, Akadémia Kiadó, 2013.