A versengés pszichológiája
Füzes Nóra | pszichológus, junior tanácsadó
Füzes Nóra | pszichológus, junior tanácsadó
3 dolog, amit fontos tudni a versengésről
Ha meghalljuk azt a szót, hogy versengés, nagy valószínűséggel valamilyen agresszív szurkolói tömegre,politikai csatározásra vagy munkahelyi versenyre gondolunk. A helyzet azonban jóval összetettebb.
Hajlamosak vagyunk a versengésre ördögtől való dologként tekinteni, holott a fair versengés építi a személyiséget, hozzájárul az egészséges önbizalomhoz és segíti az emberek közötti kooperációt. A cél tehát nem a versenyhelyzetek elkerülése, mondjuk a mai világban, ha akarnánk se tudnánk, hanem a vele való megfelelő és rugalmas megküzdés.
1) Feladni a versenyt nem mindig kudarc
Az evolúciós biológia szerint az állatok közötti győztes nyereménye a társas hierarchiában való magasabbra jutás, a dominancia, a több erőforrás, ezáltal nagyobb lehetőség a saját gének továbbörökítésére. Ha körbe nézünk, láthatjuk, hogy nincs ez nagyon másképp az emberek világában sem. A győzelem nálunk is státuszképző és segíti a társadalmi hierarchiába való beilleszkedést.
Fontos azonban, hogy mind az állatok, mind az emberek esetén hasznos lehet olykor a feladás stratégiája, kifejezetten akkor, ha nincs esély a győzelemre. Sokszor gondoljuk, hogy “Aki feladja, az gyenge.”, holott a meghátrálás, a helyzetből való kilépés olykor a legokosabb és legbátrabb önvédő döntés, legyen szó munkahelyről, emberi kapcsolatokról vagy egyéb élethelyzetről. Tehát a feladás nem mindig kudarc.
2) A versengés önmagában sem nem káros, sem nem előnyös
A versengés konstruktív vagy destruktív hatását alapvetően 3 faktor és ezek összjátéka határozza meg:
- A versengés eszköze, avagy a verseny hogyanja. A fizikai erőszaktól, a hazugságon át a mások megsegítéséig a versengés eszköztára igen sokszínű. Akármilyen eszközt is választunk, mind elősegítheti a győzelmet, azonban a másoknak való károkozás pszichés és egyéb következményei nagyon eltérőek lehetnek. Magyarul: Légy fair!
- A versengés tétje, tehát, amiért versenyzünk. Ezek a legkülönbözőbb dolgok lehetnek, például egy másik ember szeretete vagy figyelme, anyagi javak, lehetőségek, pozíció stb….
- A versengés területe, tehát amelyen összemérjük magunkat. Ezek lehetnek adottságok, képességek és lehetőségek is.
3) A hiperversengő és versengéskerülő személyek jellemzői
Bár azt gondolnánk, hogy a két személyiségtípus éppen ellentétes egymással, Karen Horney szerint meglepően sok hasonlóságot találhatunk közöttük.
Hiperversengő személy az, aki lényegében minden élethelyzetben és minden leendő alkalommal versenyhelyzetet teremt maga körül, hogy ezáltal is fenntartsa énképét és növelje önbizalmát. A kritikát és a kudarcot különösen nehezen viselni, és olykor kitörő vagy passzív agresszióval reagál.
A versengéskerülő személyiség, a sztereotípiával ellentétben, sokszor nem a versenyhelyzettől való menekülés végett válik elkerülővé. Olykor épp ellenkezőleg, a fokozott versengésre való vágyát igyekszik kontrollálni, melyet a győzelem következményeképp fellépő lehetséges veszteségektől való félelem táplál. Ilyen veszteség lehet például egy megromló emberi kapcsolat, elutasítás, a szeretet vagy elfogadás elvesztése. Előfordulhat az is, hogy ugyanezen okok miatt hasonlóan félnek a tényleges vereségtől, mert az a fantáziájuk, hogy a bukással nem csak a teljesítményük vall kudarcot, hanem a teljes személyiségük is.
Forrás:
Fülöp, M., & Nagy, T. (2013). Életünk egy versengő világban: a győzelem és vesztés pszichológiája
