Stresszformátor gondolatok – A szemlélet
Lévai Katalin | tréner, coach
Lévai Katalin | tréner, coach
Richard Davidson, az agy érzelmi életéről megalkotott elmélete alapján fejlesztettük ki az érzelmi megküzdőképességet mérő tesztünket. Ahogy erről az előző cikkemben írtam, a teszt hat dimenziót mér. A következőkben szeretném részletesen bemutatni mindegyiket.
Elsőként azt a dimenziót veszem górcső alá, amellyel Davidson is elindította a kutatását. Nézzük meg, hogy mit is jelent a SZEMLÉLET!
A mindennapokban erre mondjuk, hogy a „rózsaszín vagy fekete szemüvegen át látjuk a világot” vagy a „félig tele vagy félig üres a pohár”. Annak a megfogalmazására használjuk, hogy milyen valakinek az alap hozzáállása az élet eseményeihez. Davidson ezt a megfogalmazást finomította tovább: a szemlélet nála azt jelenti, hogy valaki mennyi ideig képes fenntartani a pozitív érzelmeit. A negatív póluson elhelyezkedőknek minden boldogság csak egy röpke, könnyen elillanó pillanat. A pozitív póluson állóknak viszont az öröm, a jó érzések hosszan megmaradnak, „bearanyozzák” a napjukat.
Kutatásaival sikerült pontosan beazonosítania a két pólus agyi koordinátáit is: a negatív központja a jobb oldali prefrontális kéreg, a pozitívé pedig a bal. Ezek azok a területek, ahol összecsatornázódnak az érzelmek, a gondolatok és a cselekvések vezérlései, azaz itt dől el minden, itt hozzuk meg a döntéseket.
Ami meglepő, hogy úgy tűnik a két oldal alapvető aktivitása, a temperamentum veleszületett. Azok, akiknél a jobb oldal aktivitása nagyobb, inkább szégyenlősek, a baloldali nagyobb aktivitásnál kevésbé jellemző a viselkedésgátlás. Az utóbbi „bátraknál”, az új helyzet utáni gyors alkalmazkodás jellemző, az előbbiek ledermednek.
Ez a működési különbség már néhány órás csecsemőknél is megfigyelhető: ízekkel kísérletezve a cukros vízre a csecsemők arca felderült és a bal oldali frontális kéreg aktivizálódott, a citromos vízre összeráncolták az arcukat, bandzsítottak és a jobb oldal aktivitása növekedett, az aktivitás mértéke azonban nagy egyéni különbségeket mutatott.
És ez megmaradt később is. Azok a 10 hónaposok, akiknél az alapaktivitás a jobb oldalon volt erősebb, az anya eltávolodása esetén ledermedtek, sírtak, akiknél a baloldali: megijedtek ugyan, de kíváncsivá is váltak, elkezdték felderíteni a terepet. Viszont 9-10 éves korban újravizsgálva őket már nem mutatkozott erős együttjárás a korai agyi aktivitás és a jelenlegi aktivitás, illetve viselkedés között.
Ez azért fontos, mert bizonyítja, hogy a veleszületett minták alakíthatóak: a pozitív környezet, a támogató személyek és saját magunk fejlesztése megváltoztathatja, hogyan látjuk a világot!
Forrás:
R. Davidson-S. Begley: Az agy érzelmi élete, Akadémia, 2013